Századvég, ezredforduló – sejtelmes árnyak, várakozás, jóslások, csodák eljövetele: a varázslók, boszorkányok, próféták még az Internetet is belebegik.
A ködös Londonban a Bond Streeten, a világ egyik legrégebbi üzleti utcájában található a híres Sotheby’s aukciósház.
A szecesszió mûvészei a tömegtermelés ellen tiltakoznak
Érdemes tájékozódni árveréseikrõl – már tíz éve sejtették, milyen csillagászati árakat fog elérni a múlt századforduló kulturális öröksége. Jugendstil, szecesszió, art nouveau, stile Tiffany, Gaudi-stílus – mindazok az áhítatos mûvészi törekvések, melyek egymástól függetlenül a szimbolizmustól megérintve a képzõ- és iparmûvészet megújítását célozták. Tudatosan, teljes filozófiát alkotva kezdeményezték, ösztönözték az “elkülönülést”, a “‘szecessziót” tiltakozva a tömegtermelés, a képzõmûvészeti alkotás elsekélyesedése ellen a lélekkel bíró kézi munka fennmaradására.
A preraffaelita mozgalmat követõen a szecessziós törekvések elsõ lépései 1883-ban Gallé üvegtárai, Gaudi Barcelonában 1885-ben elkezdett Szent Család temploma, 1889-ben Gauguin kerámiái, 1892-ben Horta brüsszeli Tassel-házának megkezdése voltak.
Már 1987-ben az Old Bond Streeten egy 1903-ban készült virágmotívumos szék (Louis Majorelle) 25 810 német márkát, egy J. Kohn által készített, nemesen egyszerû stílusjegyeket viselõ fa karosszék 64 450, egy 1900-ban készült, 40 centiméter átmérõjû Gallé-váza 15 395, egy 1920-as WW jelzésû (Wiener Werkstatte) 30,5 cm átmérõjû ezüst gyümölcsöstál 23 870 márkát kóstált.
De milyen szerepet töltött be a magyarországi szecesszió a nemzetközi kulturális törekvésekben, és hogyan értékelik ezt akülföldi kultúrtörténet képvisel6i, a nemzetközi és a magyar aukciósházak?
Nemcsak anyagi, hanem szellemi érték is
Az október végén a budapesti Iparmûvészeti Múzeumban megnyílt szecessziós kiállítás mindenkit meggyõzhet arról, hogy a magyar képzõ- és iparmûvészet az új formák. irányzatok iránti törekvésekben is méltó helyet foglal el. Ezt támasztja alá a londoni Victoria and Albert Museum “modem style-t” bemutató századelõs kiállítása is, ahol örömmel fedezhetjük fel a világ nagy alkotómûhelyei (Tiffany, Gallé, Wiener Werkstatte, Kaiserrynn) mellett a Zsolnay-gyár és a magyar bútorkészítõk gyönyörû alkotásait.
A BÁV RT aukciósházának kiállítótermében ez év októberében tartották meg az elsõ “stílusárverést”, ahol fõleg a századforduló tárgyai kerültek kalapács alá. A leütési ár az elkelt tárgyak kikiáltási árának kétszerese volt.
A novemberi számunkban fényképen bemutatott kaspó 250 ezer forintos induló árához képest a leütési ár 600 ezer forint + 25 százalék áfa volt. A 60 ezer forint kikiáltási árú Loetz Witwe-váza 360 ezer forint + 25 százalék áfáért, a 36 ezer forint kikiáltási áron indított szecessziós gyertyatartópár 220 ezer forint + 25 százalék áfáért kelt el.
A vevõk az idén több belvárosi galériában értékelték több mint 4-5 millió forintra Rippl-Rónai József századfordulós képeit.
A különleges értékeket hordozó magyarországi szecesszió méltóképpen tükrözte a magyar kultúra gazdagságát: a legegységesebb arculatot mutató, 1901-ben alakult gödöllõi mûvésztelep fõ célja az volt, hogy mûvészetük a hétköznapi élet minden területét átfogja. Körösfõi-Kriesch, Nagy Sándor, Sidló Ferenc, Remsey Jenõ, Moiret Ödön tudatosan törekedett a magyar népmûvészet értékeinek felhasználására, melynek eredményeként biztosak lehetünk benne, hogy – szenvedélyes alázatuk megtestesülése, tárgyiasulása, valamint szellemi hatásuk következtében is – e kor termékei a jó szemû gyûjtõk körében Magyarország és a világ aukciósházaiban egyre keresettebbek és értékesebbek lesznek.
DR. ERENT GÁBORCASH FLOW 97/1 49