Dr. Erent Gábor ügyvezetõ igazgató
Lehet, hogy egyesek fintorogva szemlélnék azt a névjegyet, amit az interjúalany a beszélgetés elõtt letett az asztalra: az ARGOSZ embléma és az elmaradhatatlan zöld szín mellett szolid fekete betûkkel dr. Erent Gábor a cégnél betöltött rangja – “ügyvezetõ igazgató” -, aztán három sorban jelentõs társadalmi tevékenységét jelzõ pozíciói. A beszélgetés során kiderül, hogy nem holmi rangkórságról van szó, hanem olyan kapcsolatok felsorolásáról, amelyek nem csupán az ARGOSZ-nak hasznosak, hanem a hazai agrárközgazdaság számára is elõnyösek.
– Magamról röviden annyit – kezdi Erent Gábor -, mivel alig félévtizede szoros a kapcsolatom a biztosítással – igyekszem kellõ szerénységgel fogalmazni szakmai tapasztalataimat. Ezeket az ARGOSZ szervezeti és mûködési létrehozása közben szereztem. Összegezésükrõl azt mondhatom, hogy az eredményesség a mi szakmánkban a szakmai tájékozottságon és a képességeken, ezen belül az emberi kapcsolatokon egyaránt múlik. Munkatársaink közül sokan, éppen az értékesítésben dolgozók új emberek a szakmában. Úgy látom, hogy nincs recept, de kellõ intelligenciával és kulturáltsággal a szakmai ismeretek hiánya viszonylag könnyen és gyorsan ledolgozható.
– Használjuk a továbbiakban “sorvezetõnek” dr. Erent Gábor névjegyét. Az elsõ sor szerint a Budapesti Agrárkamara alelnöke.
– Ez a társadalmi megbízatás cégünk számára igen fontos, szerves kapcsolatot jelent. Tudni kell, hogy tevékenységi profilunknak megfelelõen az Agrárkamarának egyedül az ARGOSZ a tagja. Kétségtelen, hogy a kamarákat illetõen még a helykeresés idõszakát éljük, hiszen a háború elõtt kialakult a körülhatárolt szerepük, amivel az érdekeltek éltek is.
Most a felülrõl történõ építkezés miatt nehezebben találják meg az optimális kapcsolatot, és ezért bizonyos ódzkodás tapasztalható a tagság körében. Tény, hogy a már megkövetelt tagdíj egyelõre inkább borzolja a kedélyeket, de éppen az Agrárkamara esetében viszonylag simábban megy a szervezés.
A tagság többsége ugyanis már felismeri, hogy szüksége van és még inkább szüksége lesz a Kamara mûködésére. Ezzel szorosan összefügg, hogy az ARGOSZ már meghaladta, teljesíti az Agrárkamara bizonyos célkitûzéseit, amikor – többek között – a Kamarát is felhasználva a vidék számára a nonprofit szervezetek létrehozásával, szakmai támogatásával – a legkülönbözõbb agrárgazdasági területen (növénytermesztés, állattenyésztés, vadászat stb.) segítséget nyújt a kevésbé tehetõs gazdálkodok számára.
– Ugyancsak a névjegyen olvasható: a “Magyar Agrárközgazdasági Egyesület titkára”.
– Ez a testület elsõsorban tudományos szervezet, ahol a szakma legkiválóbb képviselõinek módjuk van, hogy magas szintû elméleti támogatást nyújtsanak a gyakorlati tevékenységet végzõk számára. A legutóbbi áprilisi ülésen, amelyen a Tudományos Akadémia is a rendezõk egyike volt, éppen az említett nonprofit szervezetek mûködése volt a téma. A vitaülés elõadója rajtam kívül Márki János, az ARGOSZ termékigazgatója volt. Ez a közszereplés önmagában is a cég imázsának növelését szolgálta, de egyben lehetõség volt az elvi állásfoglalásban való közvetlen részvételre. A következtetések érvényesítése éppen az ARGOSZ segítségével juthatott el gyorsan az érdeklõdõk széles rétegéhez.
– Ezek után térjünk át a többször jelentõsnek minõsített nonprofit szervezetek ügyére. Bizonyára felmerül a szakmában: az elnevezéssel ellentétben milyen üzleti, piaci haszna van az ARGOSZ-nak, a szó szerint “nonprofitnak” minõsített szervezetek létrehozásából?
– Kezdjük azzal, hogy jelenleg van még olyan nézet a szakmában: akinek anyagi lehetõsége van az kössön biztosítást, és akkor nem kell félni a káreseményektõl. A veszélyközösségekbõ1 azonban éppen azok maradnak ki, akiknek nehéz anyagi helyzetük miatt a legnagyobb szükségük volna a biztosításra mint védelemre. A nonprofit szervezet jellemzõje, hogy mivel az ilyen egyesület a tagok összessége – egymást kontrollálják. Ez önmagában is felmérhetetlen jelentõségû. Ezzel egyidejûleg megtanulják: mi is a biztosítás valódi értéke. Így válik a nonprofit szervezet a biztosítás iskolájává, ami – ha forintban nem is kimutatható – hatalmas profit a szakma, közelebbrõl az “iskola fenntartó” ARGOSZ számára. Jelenleg (április) éppen a 13. szervezet alakításánál tartunk. Szerencsére nem vagyunk babonásak, és minden okunk megvan, hogy bizonyosak legyünk a további fejlesztésben, szervezési sikereket illetõen.Az így szervezõdõ egyesületek mûködésére jellemzõek a demokratikus és kölcsönösségi elvek, a kockázatarányos biztosítási díj, az üzemeltetési, a karkifizetési költségek ellenõrzése, és nem utolsósorban a kockázat megelõzés javítása. A nonprofit elven mûködõ egyesületek célkitûzései között fontos helyen szerepel a közös védekezés a károk mérséklésére.
Az ARGOSZ Biztosító Rt. brüsszeli tulajdonosai már 1990-ben felismerték, hogy Magyarországon a mezõgazdasági termelõk számára fontos a hosszú távon is kiszámítható módon mûködõ biztosítási rendszer, a biztosítási kultúra fejlesztése. Az egyesületek kiépítésének segítségével és a viszontbiztosítási rendszer felvállalásával az ARGOSZ Biztosító Rt. sokat tett azért, hogy a mezõgazdasági termelõk összefogásuk következményeként biztonságosabb gazdasági környezetben dolgozhassanak.
Már 1995 végéig 9 egyesület mûködött, és 3 újonnan alakuló egyesület kezdte meg tevékenységét. Az egyesületek közül 6 foglalkozik növénybiztosítással, 2 állatbiztosítással (közülük 1 növény- és állatbiztosítással együtt), 1 egyesület pedig a vadásztársaságok vad- és gépjármûütközésbõl eredõ felelõsségi káraival foglalkozik.
A növénybiztosító egyesületeknél a biztosított terület 35 398 ha, a biztosított érték mintegy 1,85 milliárd forint. Az állatbiztosító egyesületeknél közel 10 000 szarvasmarhát, több mint 1000 sertést, 12 igáslovat biztosítottak több mint 300 millió forint értékben. 1995-ben összesen több mint 2 milliárd forint biztosított értéket védtek az egyesületek.
A növénybiztosítások 1995. évi karhányada 51, 8%, az állatbiztosításoké várhatóan 68,3% volt. Ezek az adatok meggyõzõen bizonyítják a nonprofit egyesületek szakmai hozzáértését, az Állami Biztosításfelügyelet, valamint az ARGOSZ szakmai megítélésének helyességét.
Valamennyi egyesület a célkitûzéseknek és az engedélyezett biztosítási dokumentumoknak megfelelõen jól mûködött, várhatóan az egyesületek taglétszáma is nõni fog. Valamennyi nonprofit biztosító egyesület 80-90%-os arányban az ARGOSZ Biztosítónál van viszontbiztosítva. Az ARGOSZ Rt. vezetése jelentõs erõfeszítéseket tesz, hogy a biztosítási rendszer minél közismertebb, elterjedtebb legyen, hogy a mezõgazdasági termelõk saját kockázatkezelési rendszerükkel aktívan védekezhessenek a biztosítható károk mérséklésében és a kármegelõzésben.
Magyarországon történelmünk e szakaszában senki sem hisz igazán a jótékonykodásban, az érdek nélküli segítõkészségben. A tulajdonosok, valamint az ARGOSZ Rt. tevékenységét a segítõ szándékon túl az is vezérli, hogy a vidéki termelõk – megismerve a Biztosító önzetlenségét a hálózat kialakításában, a viszontbiztosításban – látva a profittermékek széles skáláját és minõségét, hosszú távon a jövõben itt is e termékeket választják.
Jelenlegi célunk minél nagyobb egységes hálózat létrehozása a szolidaritás elve alapján, amely a káreloszlás növelése következtében többek között nagyban csökkentheti a viszontbiztosítás mértékét.
A nonprofit hálózat kialakítása sikertörténet. Sikertörténete a politikának, az államigazgatásnak, az érdekképviseleteknek, a kamaráknak, a biztosítási szakmának, és nem utolsósorban a termelõknek. De azt sem tagadjuk, hogy az ARGOSZ-nak is.
– Befejezésül még arra vonatkozóan várunk választ az ügyvezetõ igazgatótól: mi a magyarázata, hogy az országot járva – ha felmerül a konkurencia témája – legkevésbé az ARGOSZ-t emlegetik a versenytársak?
– Többféle magyarázat adható, de elöljáróban hozzáteszem, hogy az említett tünet számunkra nem negatívum. Elõször is azért, mert az ARGOSZ üzletfilozófiája a kiegyensúlyozott, folyamatos építkezést tartja célravezetõnek. Az eddigiek ezt helyes módszerként igazolják vissza. Sõt, kimondottan mellõzzük az – úgymond – hektikus szervezési és szervezeti mozgásokat. Ezt a szemléletet igyekszünk a hálózatépítésben is következetesen érvényesíteni. Az üzletfilozófiánkat nem jellemzi az a piaci agresszivitás, ami félelemmel terhelné akár az üzletkötõinket, akár – általuk – az ügyfeleket. Céltudatos és magabiztos piaci magatartásunk a közvéleménynek a szakmával szembeni bizalmatlanságát sem növeli.