Erent Gábor sokoldalúsága feltûnõ jelenség a magyarüzleti életben. Harmadik alkalommal választották újra a Budapesti Agrárkamara általános alelnökévé. Sikerének egyik titka a magyarországi nonprofit biztosítási egyesületek hazai bevezetése. Ennek a szervezetnek tiszteletbeli elnöke, egyben egy profitorientált cég, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgató-helyettese. A Magyar Újságíró Szövetség tagjaként gyakran jelennek meg kulturális témájú publikációi.
– Elsõ hallásra furcsának tûnik, hogy egy biztosító nem törekszik haszonra. Mi az üzlet a nonprofit biztosítókban?
– Lényegében arról van szó, hogy a kockázatkezelés lehetõségén és rendszerén belül minél közelebb vigyük az érintettekhez a megoldás, beleszólás lehetõségét. Az ország harminc helyén több mint 10milliárd forintot védenek ezek a civil szervezõdések, egyesületi formában. Azért beszélünk nonprofitról, mert a tagok maguk a biztosítottak és a “biztosító” tulajdonosai is, minimális az általánosköltség-igényük. A kárkockázatok elbírálását és a károk felmérését maguk végzik a maguk érdekében, kockázatközösségüket viszontbiztosítják, nem nyereségre, hanem olcsóbb díjra törekednek.
– Miért fontos ezen a területen a civil szervezõdés?
– Meggyõzõdésem szerint erre a területre is igaz, hogy a globalizáció igazi elõnyeit csakis a civil társadalom megerõsödésével tudjuk kihasználni, beépíteni.
– Nem néztek magára sandán a többi biztosítónál, amikor ezzel az ötlettel elõállt?
– Bár sokan nem értik, mi ennek a haszna, úgy gondolom, szakmai kultúránk, így a biztosítási kultúra javítása alapvetõ feladat. Ez hosszú távú érdeke a profitorientált biztosítóknak is. Az egyesületek mûködésének alapja a közös felelõsség, együttmûködés, együttgondolkodás, a sikerek közös élménye, a kudarcok, hibák együttes javítása. Ez, az, amely a biztosítási kultúra fejlõdését is segíti.
– Az üzleti életet meghatározó Magyar gazdaság ön szerint ebben a pillanatban milyen állapotban van?
– A Váci utcai pénzváltóknál két hete még 19,40-19,50 között volt az osztrák schilling, most 18,95, vagyis erõsödik a forint. A tõzsdét nézve ezt már többször is elmondtam – szakítani kellene a BUX elnevezéssel (nomen est omen!). De komolyra fordítva a szót, sokkal több cégnek kellene a tõzsdén lennie, hiszen a magyar cégek sokkal értékesebbek, sokkal többet érnek, mint amit a Papírok jelenlegi állása mutat. A nagy kérdés számomra a fizetõképes kereslet és a fogyasztói kosár által is mért áruk, szolgáltatások árának összefüggésrendszere a forint túl- vagy alulértékelésének lehetõsége. Ezenkívül az egyik legmeghatározóbb kérdés az Európai Unió és a világgazdaság fejlõdése, a fogyasztói társadalom egyre inkább feszítõ kérdéseinek jó megoldása. Gondolok itt konkrétan a fenntartható fejlõdés és a fenntartható növekedés közötti egyre feszítõbb ellentétre.
Magyarországon is érezhetõ, mennyire feszítõ probléma a globalizáció kérdéseinek helyes megválaszolása, ami többek között számomra meglévõ jelentõs értékeink beépítését is jelenti a világ mûködésébe.Ha még messzebb megyünk, ennek kapcsán eszembe jut az is, hogy a világ egyre inkább rákényszerül környezetünk, a természet értékeinek fokozott megõrzésére, védelmére. Remélem, hogy az emberiség erre vonatkozó megoldását nem egy hatalmas sokk fogja kikényszeríteni, hanem a jó idõben, jól felfogott érdek
– Óriási sikert aratott nemrégiben Salgótarjánban a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján. Milyen gondolattal váltotta ki a fiatalok szimpátiáját?
– Egyértelmûvé próbáltam tenni a kreativitás, az emberben lévõ játékosság és a gazdaság eredményessége közötti kapcsolatot. Levetítettem azt a werkfilmet is, amely a sokszínû, tehetséges emberekbõl álló team munkájáról készült a skandináv lottó reklámfilmjeinek forgatásán.Bemutattam, hogy a fogyasztói társadalomban mekkora hatása van a játék öröme, szerepe, helye hangsúlyozásának. Ezen keresztül felhívtam a figyelmet a PR, a reklám, a marketing felelõsségére azzal kapcsolatban, hogy nem mindegy, mit akar eladni, és az is fontos, hogy ezt hogyan teszi
– Ön szerint hogyan tegye?
– A jó kommunikáció a vásárló intellektusára hat, ezt kell erõsítenie. De ezzel együtt a fogyasztó is felelõs: végül is õ dönti el, hogy milyen terméket vásárol és maga a vásárlása mikor csap át a “fogyasztok, tehát vagyok szemléletbe.” A skandináv lottó kommunikációja nagyon jó példa arra, hogy ha egy tehetséges csapat szabadon, a szakmai tudás értékrendje alapján dolgozik, mekkora eredmény érhetõ el. Az elmúlt évben árbevételünk 18%-át ez a játék adta, ami számszerûsítve csaknem 12 milliárd forint többletbevételt jelent. Ami ennél is fontosabb, hogy a játékosoknak több mint 5 milliárd forint nyereményt tudtunk kifizetni.
– Gyakran publikál gazdasági lapokban, kulturális témában. Honnan indult az érdeklõdés a kultúra iránt?
– A család egyik ága órás-, ékszerészfamília a Felvidéken. Gyerekként láttam, hogyan öntik formába az ékszereket, hogyan csiszolják a drágaköveket. Maguk a várasok is, pl. Nagyszombat, Pozsony, Kassa, Besztercebánya, egytõl egyik súlyos kulturális üzenetek hordozói. A sok történelmi szépségnek a rám gyakorolt hatásáról feltétlenül kell beszélni. De ugyanez elmondható késõbb az iskolákról. Szentendre, Sopron, Gyõr, egytõl egyig barokk városok, egyértelmûen formálták a személyiségemet.
– Nem mindenkit érint ez meg ilyen mélyen…
– Ez igaz. Ennek pszichológiai és Szociológiai okai is vannak. Közismert és már-már egyben köz- hely is, hogy a színház mellett lakók nem nagyon járnak színházba. Másik oldalról az ember leginkább ahhoz ragaszkodik, amibe energiát fektetett. Nemcsak érdeklõdik a mûvészetek iránt, hanem egyfajta hivatásnak is tekinti azt. Igen, mûvelem is, mert az ember a gondolatait szerintem az írással tudja rendezni, az írás sokkal Fegyelmezettebbé tesz.
– Melyek a kedvenc területei?
– A Felvidék kultúrájáról, a szecesszióról, a Zsolnay- mûhelyrõl, a Gödöllõi Mûvészteleprõl, amelynek újraélesztését segítettem gazdasági kapcsolataimon keresztül. A magyar iparos méltán volt világhírû. Megteremtette magának az anyagi függetlenséget, szellemi szabadságot. Egyáltalán a magyar kreativitás méltán világhírû. Körülbelül fél éve jelent meg egy cikk az Egyesült Államokban, melyben a szerzõ nem kevesebbet állított, mint hogy Budapesten csinálták a XX. századot. A golyóstoll, az atomenergia, a számítógép mind-mind magyar szellemi munkát dicsérnek. A magyar kultúra ápolása, ismerete járulhat igazán hozzá a világ kultúrájának meg- becsüléséhez és szeretetéhez. Saját kultúránk erõsítése, erõsítheti igazán a világ kultúráját. Ennek sokszínûsége az egyik letéteményese az emberi faj fennmaradásának. Ez pontosan olyan mint az állat- fajok sokszínûsége a természetben. Mert egy-egy faj védelme az emberiség megmaradásának esélyeit is növelheti.
– Hogy egyeztethetõ ez össze azzal, hogy vadászik?
-Úgy vélem, hogy a civilizált ember – aki más, mint a kulturált ember – már régen felrúgta az állati jogok szerzõdését. -Milliószámra nevelik és gyilkolják a különbözõ állatfajokat. Szinte zárt rend- szerben, a több hús érdekében még az élet legkisebb örömeitõl s megfosztják õket. Úgy gondolom, hogy a civilizált embernek, aki egyre inkább csak alufóliában lát húst, állatot, annak nehéz megérteni, hogy a vadász embert õsi ösztönök ûzik, amelyek kiélése nagyon mélyen lakozik bennünk, de a vadász vállalja ennek felelõsségét. Az igazi vadász célja a szelekció, amire szükség van nagyragadozók híján. Szerintem az Európában tomboló száj- és körömfájás, a vírusos agyelõgyulladás vagy az egyre inkább felfedezett vércsoportoknak megfelelõ táplálkozás figyelembevétele rákényszerítheti az embert a kiszolgáltatott állatvilággal való kapcsolatának megváltoztatására, megjavítására. És lehet, hogy illúzió, de elkezdi megtanulni a fenntartható fejlõdés logikáját.
– A felsõbb vezetõk többségéhez hasonlóan rendszeresen sportol. Ennek mi a mozgatórugója?
– Nyilván a céltudatosság van a háttérben. A sportban az ember megszokja a versenyt, a játék örömét, a gyõzelmet. Természetesen egy bizonyos szinten túl, amikor az ember már elmondhatja magáról azt, hogy kijátszotta magát a kisvasúttal, már nem öncélból törekszik a gyõzelemre. Nagyobb összefüggésekben szeretne eredményt elérni, amely nem mások legyõzését jelenti, hanem egy eredményes munkamegosztás kialakítását.
– Eddig hat ember életét mentette meg, amit életmentõ emlékéremmel is elismert a köztársasági elnök. Ez összefügg a sporttal?
– Fõleg önvédelmi és vízi sportokkal foglalkozom. Nemcsak az üzletben és a gazdasági életben fontos a higgadtság, a pontos helyzetfelismerés, a gyors cselekvés, hanem itt is. Vagyis, ha az ember arra vállalkozik, hogy egy másik emberen segítsen, vigyáznia kell arra is, hogy a jó szándék ne okozzon még nagyobb bajt.
Németh Györgyi