Erent Gábor sokoldalúsága feltűnő jelenség a magyar üzleti életben. Harmadik alkalommal választották újra a Budapesti Agrárkamara általános alelnökévé. Sikerének egyik titka a magyarországi nonprofit biztosítási egyesületek hazai bevezetése. Ennek a szervezetnek tiszteletbeli elnöke, egyben egy profitorientált cég, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgató- helyettese. A Magyar Újságíró Szövetség tagjaként gyakran jelennek meg kulturális témájú publikációi. 

– Első hallásra furcsának tűnik, hogy egy biztosító nem törekszik haszonra. Mi az üzlet a nonprofit biztosítókban?
– Lényegében arról van szó, hogy a kockázatkezelés lehetoségén és rendszerén belül minél közelebb vigyük az érintettekhez a megoldás, beleszólás lehetoségét. Az ország harminc helyén több mint 10milliárd forintot védenek ezek a civil szervezodések, egyesületi formában. Azért beszélünk nonprofitról, mert a tagok maguk a biztosítottak és a “biztosító” tulajdonosai is, minimális az általánosköltség-igényük. 

A kárkockázatok elbírálását és a károk felmérését maguk végzik a maguk érdekében, kockázatközösségüket viszontbiztosítják, nem nyereségre, hanem olcsóbb díjra törekednek. 

– Miért fontos ezen a területen a civil szerveződés?
– Meggyőződésem szerint erre a területre is igaz, hogy a globalizáció igazi előnyeit csakis a civil társadalom megerosödésével tudjuk kihasználni, beépíteni. 

– Nem néztek magára sandán a többi biztosítónál, amikor ezzel az ötlettel előállt?
– Bár sokan nem értik, mi ennek a haszna, úgy gondolom, szakmai kultúránk, így a biztosítási kultúra javítása alapvető feladat. Ez hosszú távú érdeke a profitorientált biztosítóknak is. Az egyesületek muködésének alapja a közös felelosség, együttműködés, együttgondolkodás, a sikerek közös élménye, a kudarcok, hibák együttes javítása. Ez, az, amely a biztosítási kultúra fejlődését is segíti.

– Az üzleti életet meghatározó Magyar gazdaság ön szerint ebben a pillanatban milyen állapotban van?
– A Váci utcai pénzváltóknál két hete még 19,40-19,50 között volt az osztrák schilling, most 18,95, vagyis erősödik a forint. A tőzsdét nézve ezt már többször is elmondtam – szakítani kellene a BUX elnevezéssel (nomen est omen!). De komolyra fordítva a szót, sokkal több cégnek kellene a tozsdén lennie, hiszen a magyar cégek sokkal értékesebbek, sokkal többet érnek, mint amit a Papírok jelenlegi állása mutat. A nagy kérdés számomra a fizetoképes kereslet és a fogyasztói kosár által is mért áruk, szolgáltatások árának összefüggésrendszere a forint túl- vagy alulértékelésének lehetosége. Ezenkívül az egyik legmeghatározóbb kérdés az Európai Unió és a világgazdaság fejlodése, a fogyasztói társadalom egyre inkább feszíto kérdéseinek jó megoldása. Gondolok itt konkrétan a fenntartható fejlodés és a fenntartható növekedés közötti egyre feszítobb ellentétre. Magyarországon is érezheto, mennyire feszíto probléma a globalizáció kérdéseinek helyes megválaszolása, ami többek között számomra meglévo jelentos értékeink beépítését is jelenti a világ muködésébe. Ha még messzebb megyünk, ennek kapcsán eszembe jut az is, hogy a világ egyre inkább rákényszerül környezetünk, a természet értékeinek fokozott megorzésére, védelmére. Remélem, hogy az emberiség erre vonatkozó megoldását nem egy hatalmas sokk fogja kikényszeríteni, hanem a jó időben, jól felfogott érdek.

– Óriási sikert aratott nemrégiben Salgótarjánban a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján. Milyen gondolattal váltotta ki a fiatalok szimpátiáját?
– Egyértelművé próbáltam tenni a kreativitás, az emberben lévő játékosság és a gazdaság eredményessége közötti kapcsolatot. Levetítettem azt a werkfilmet is, amely a sokszínu, tehetséges emberekbol álló team munkájáról készült a skandináv lottó reklámfilmjeinek forgatásán. Bemutattam, hogy a fogyasztói társadalomban mekkora hatása van a játék öröme, szerepe, helye hangsúlyozásának. Ezen keresztül felhívtam a figyelmet a PR, a reklám, a marketing felelosségére azzal kapcsolatban, hogy nem mindegy, mit akar eladni, és az is fontos, hogy ezt hogyan teszi.

– Ön szerint hogyan tegye?
– A jó kommunikáció a vásárló intellektusára hat, ezt kell erosítenie. De ezzel együtt a fogyasztó is felelos: végül is o dönti el, hogy milyen terméket vásárol és maga a vásárlása mikor csap át a “fogyasztok, tehát vagyok szemléletbe.” A skandináv lottó kommunikációja nagyon jó példa arra, hogy ha egy tehetséges csapat szabadon, a szakmai tudás értékrendje alapján dolgozik, mekkora eredmény érheto el. Az elmúlt évben árbevételünk 18%-át ez a játék adta, ami számszerűsítve csaknem 12 milliárd forint többletbevételt jelent. Ami ennél is fontosabb, hogy a játékosoknak több mint 5 milliárd forint nyereményt tudtunk kifizetni.

– Gyakran publikál gazdasági lapokban, kulturális témában. Honnan indult az érdeklődés a kultúra iránt?
– A család egyik ága órás-, ékszerészfamília a Felvidéken. Gyerekként láttam, hogyan öntik formába az ékszereket, hogyan csiszolják a drágaköveket. Maguk a várasok is, pl. Nagyszombat, Pozsony, Kassa, Besztercebánya, egytől egyik súlyos kulturális üzenetek hordozói. A sok történelmi szépségnek a rám gyakorolt hatásáról feltétlenül kell beszélni. De ugyanez elmondható késobb az iskolákról. Szentendre, Sopron, Gyor, egytol egyig barokk városok, egyértelműen formálták a személyiségemet. 

– Nem mindenkit érint ez meg ilyen mélyen…
– Ez igaz. Ennek pszichológiai és Szociológiai okai is vannak. Közismert és már-már egyben köz- hely is, hogy a színház mellett lakók nem nagyon járnak színházba. Másik oldalról az ember leginkább ahhoz ragaszkodik, amibe energiát fektetett. Nemcsak érdeklődik a művészetek iránt, hanem egyfajta hivatásnak is tekinti azt. Igen, művelem is, mert az ember a gondolatait szerintem az írással tudja rendezni, az írás sokkal Fegyelmezettebbé tesz.

– Melyek a kedvenc területei?
– A Felvidék kultúrájáról, a szecesszióról, a Zsolnay- muhelyrol, a Gödölloi Muvészteleprol, amelynek újraélesztését segítettem gazdasági kapcsolataimon keresztül. A magyar iparos méltán volt világhíru. Megteremtette magának az anyagi függetlenséget, szellemi szabadságot. Egyáltalán a magyar kreativitás méltán világhíru. Körülbelül fél éve jelent meg egy cikk az Egyesült Államokban, melyben a szerzo nem kevesebbet állított, mint hogy Budapesten csinálták a XX. századot. A golyóstoll, az atomenergia, a számítógép mind-mind magyar szellemi munkát dicsérnek. A magyar kultúra ápolása, ismerete járulhat igazán hozzá a világ kultúrájának meg- becsüléséhez és szeretetéhez. Saját kultúránk erosítése, erosítheti igazán a világ kultúráját. Ennek sokszínusége az egyik letéteményese az emberi faj fennmaradásának. Ez pontosan olyan mint az állat- fajok sokszínusége a természetben. Mert egy-egy faj védelme az emberiség megmaradásának esélyeit is növelheti.

– Hogy egyeztethető ez össze azzal, hogy vadászik?
-Úgy vélem, hogy a civilizált ember – aki más, mint a kulturált ember – már régen felrúgta az állati jogok szerződését. -Milliószámra nevelik és gyilkolják a különböző állatfajokat. Szinte zárt rend- szerben, a több hús érdekében még az élet legkisebb örömeitől s megfosztják őket. Úgy gondolom, hogy a civilizált embernek, aki egyre inkább csak alufóliában lát húst, állatot, annak nehéz megérteni, hogy a vadász embert osi ösztönök uzik, amelyek kiélése nagyon mélyen lakozik bennünk, de a vadász vállalja ennek felelosségét. Az igazi vadász célja a szelekció, amire szükség van nagyragadozók híján. Szerintem az Európában tomboló száj- és körömfájás, a vírusos agyelogyulladás vagy az egyre inkább felfedezett vércsoportoknak megfelelo táplálkozás figyelembevétele rákényszerítheti az embert a kiszolgáltatott állatvilággal való kapcsolatának megváltoztatására, megjavítására. És lehet, hogy illúzió, de elkezdi megtanulni a fenntartható fejlődés logikáját.

– A felsőbb vezetők többségéhez hasonlóan rendszeresen sportol. Ennek mi a mozgatórugója?
– Nyilván a céltudatosság van a háttérben. A sportban az ember megszokja a versenyt, a játék örömét, a győzelmet. Természetesen egy bizonyos szinten túl, amikor az ember már elmondhatja magáról azt, hogy kijátszotta magát a kisvasúttal, már nem öncélból törekszik a győzelemre. Nagyobb összefüggésekben szeretne eredményt elérni, amely nem mások legyőzését jelenti, hanem egy eredményes munkamegosztás kialakítását.

– Eddig hat ember életét mentette meg, amit életmentő emlékéremmel is elismert a köztársasági elnök. Ez összefügg a sporttal?
– Főleg önvédelmi és vízi sportokkal foglalkozom. Nemcsak az üzletben és a gazdasági életben fontos a higgadtság, a pontos helyzetfelismerés, a gyors cselekvés, hanem itt is. Vagyis, ha az ember arra vállalkozik, hogy egy másik emberen segítsen, vigyáznia kell arra is, hogy a jó szándék ne okozzon még nagyobb bajt.

Németh Györgyi