Dr. Erent Gábor ügyvezető igazgató 

Lehet, hogy egyesek fintorogva szemlélnék azt a névjegyet, amit az interjúalany a beszélgetés elott letett az asztalra: az ARGOSZ embléma és az elmaradhatatlan zöld szín mellett szolid fekete betukkel dr. Erent Gábor a cégnél betöltött rangja – “ügyvezeto igazgató” -, aztán három sorban jelentos társadalmi tevékenységét jelzo pozíciói. A beszélgetés során kiderül, hogy nem holmi rangkórságról van szó, hanem olyan kapcsolatok felsorolásáról, amelyek nem csupán az ARGOSZ-nak hasznosak, hanem a hazai agrárközgazdaság számára is elonyösek. – Magamról röviden annyit – kezdi Erent Gábor -, mivel alig félévtizede szoros a kapcsolatom a biztosítással – igyekszem kello szerénységgel fogalmazni szakmai tapasztalataimat. Ezeket az ARGOSZ szervezeti és muködési létrehozása közben szereztem. 

Összegezésükről azt mondhatom, hogy az eredményesség a mi szakmánkban a szakmai tájékozottságon és a képességeken, ezen belül az emberi kapcsolatokon egyaránt múlik. Munkatársaink közül sokan, éppen az értékesítésben dolgozók új emberek a szakmában. Úgy látom, hogy nincs recept, de kello intelligenciával és kulturáltsággal a szakmai ismeretek hiánya viszonylag könnyen és gyorsan ledolgozható. – Használjuk a továbbiakban “sorvezetonek” dr. Erent Gábor névjegyét. Az elso sor szerint a Budapesti Agrárkamara alelnöke. – Ez a társadalmi megbízatás cégünk számára igen fontos, szerves kapcsolatot jelent. Tudni kell, hogy tevékenységi profilunknak megfeleloen az Agrárkamarának egyedül az ARGOSZ a tagja. Kétségtelen, hogy a kamarákat illetoen még a helykeresés idoszakát éljük, hiszen a háború elott kialakult a körülhatárolt szerepük, amivel az érdekeltek éltek is.

Most a felülrol történo építkezés miatt nehezebben találják meg az optimális kapcsolatot, és ezért bizonyos ódzkodás tapasztalható a tagság körében. Tény, hogy a már megkövetelt tagdíj egyelore inkább borzolja a kedélyeket, de éppen az Agrárkamara esetében viszonylag simábban megy a szervezés. 

A tagság többsége ugyanis már felismeri, hogy szüksége van és még inkább szüksége lesz a Kamara muködésére. Ezzel szorosan összefügg, hogy az ARGOSZ már meghaladta, teljesíti az Agrárkamara bizonyos célkituzéseit, amikor – többek között – a Kamarát is felhasználva a vidék számára a nonprofit szervezetek létrehozásával, szakmai támogatásával – a legkülönbözobb agrárgazdasági területen (növénytermesztés, állattenyésztés, vadászat stb.) segítséget nyújt a kevésbé tehetos gazdálkodok számára. 

– Ugyancsak a névjegyen olvasható: a “Magyar Agrárközgazdasági Egyesület titkára”. 

– Ez a testület elsősorban tudományos szervezet, ahol a szakma legkiválóbb képviseloinek módjuk van, hogy magas szintu elméleti támogatást nyújtsanak a gyakorlati tevékenységet végzők számára. A legutóbbi áprilisi ülésen, amelyen a Tudományos Akadémia is a rendezok egyike volt, éppen az említett nonprofit szervezetek muködése volt a téma. A vitaülés eloadója rajtam kívül Márki János, az ARGOSZ termékigazgatója volt. Ez a közszereplés önmagában is a cég imázsának növelését szolgálta, de egyben lehetoség volt az elvi állásfoglalásban való közvetlen részvételre. A következtetések érvényesítése éppen az ARGOSZ segítségével juthatott el gyorsan az érdeklodok széles rétegéhez. – Ezek után térjünk át a többször jelentosnek minosített nonprofit szervezetek ügyére. Bizonyára felmerül a szakmában: az elnevezéssel ellentétben milyen üzleti, piaci haszna van az ARGOSZ-nak, a szó szerint “nonprofitnak” minosített szervezetek létrehozásából? – Kezdjük azzal, hogy jelenleg van még olyan nézet a szakmában: akinek anyagi lehetősége van az kössön biztosítást, és akkor nem kell félni a káreseményektol. A veszélyközösségekből azonban éppen azok maradnak ki, akiknek nehéz anyagi helyzetük miatt a legnagyobb szükségük volna a biztosításra mint védelemre. A nonprofit szervezet jellemzoje, hogy mivel az ilyen egyesület a tagok összessége – egymást kontrollálják. Ez önmagában is felmérhetetlen jelentoségu. Ezzel egyidejuleg megtanulják: mi is a biztosítás valódi értéke. Így válik a nonprofit szervezet a biztosítás iskolájává, ami – ha forintban nem is kimutatható – hatalmas profit a szakma, közelebbrol az “iskola fenntartó” ARGOSZ számára. Jelenleg (április) éppen a 13. szervezet alakításánál tartunk. Szerencsére nem vagyunk babonásak, és minden okunk megvan, hogy bizonyosak legyünk a további fejlesztésben, szervezési sikereket illetoen. Az így szervezodo egyesületek muködésére jellemzoek a demokratikus és kölcsönösségi elvek, a kockázatarányos biztosítási díj, az üzemeltetési, a karkifizetési költségek ellenorzése, és nem utolsósorban a kockázat megelozés javítása. A nonprofit elven muködo egyesületek célkituzései között fontos helyen szerepel a közös védekezés a károk mérséklésére. Az ARGOSZ Biztosító Rt. brüsszeli tulajdonosai már 1990-ben felismerték, hogy Magyarországon a mezogazdasági termelok számára fontos a hosszú távon is kiszámítható módon muködo biztosítási rendszer, a biztosítási kultúra fejlesztése. Az egyesületek kiépítésének segítségével és a viszontbiztosítási rendszer felvállalásával az ARGOSZ Biztosító Rt. sokat tett azért, hogy a mezogazdasági termelok összefogásuk következményeként biztonságosabb gazdasági környezetben dolgozhassanak. Már 1995 végéig 9 egyesület muködött, és 3 újonnan alakuló egyesület kezdte meg tevékenységét. Az egyesületek közül 6 foglalkozik növénybiztosítással, 2 állatbiztosítással (közülük 1 növény- és állatbiztosítással együtt), 1 egyesület pedig a vadásztársaságok vad- és gépjármuütközésbol eredo felelosségi káraival foglalkozik. A növénybiztosító egyesületeknél a biztosított terület 35 398 ha, a biztosított érték mintegy 1,85 milliárd forint. Az állatbiztosító egyesületeknél közel 10 000 szarvasmarhát, több mint 1000 sertést, 12 igáslovat biztosítottak több mint 300 millió forint értékben. 1995-ben összesen több mint 2 milliárd forint biztosított értéket védtek az egyesületek. A növénybiztosítások 1995. évi karhányada 51, 8%, az állatbiztosításoké várhatóan 68,3% volt. Ezek az adatok meggyozoen bizonyítják a nonprofit egyesületek szakmai hozzáértését, az Állami Biztosításfelügyelet, valamint az ARGOSZ szakmai megítélésének helyességét.

Valamennyi egyesület a célkituzéseknek és az engedélyezett biztosítási dokumentumoknak megfeleloen jól muködött, várhatóan az egyesületek taglétszáma is noni fog. Valamennyi nonprofit biztosító egyesület 80-90%-os arányban az ARGOSZ Biztosítónál van viszontbiztosítva. Az ARGOSZ Rt. vezetése jelentos erofeszítéseket tesz, hogy a biztosítási rendszer minél közismertebb, elterjedtebb legyen, hogy a mezogazdasági termelok saját kockázatkezelési rendszerükkel aktívan védekezhessenek a biztosítható károk mérséklésében és a kármegelozésben. Magyarországon történelmünk e szakaszában senki sem hisz igazán a jótékonykodásban, az érdek nélküli segítokészségben. A tulajdonosok, valamint az ARGOSZ Rt. tevékenységét a segíto szándékon túl az is vezérli, hogy a vidéki termelok – megismerve a Biztosító önzetlenségét a hálózat kialakításában, a viszontbiztosításban – látva a profittermékek széles skáláját és minoségét, hosszú távon a jövoben itt is e termékeket választják. Jelenlegi célunk minél nagyobb egységes hálózat létrehozása a szolidaritás elve alapján, amely a káreloszlás növelése következtében többek között nagyban csökkentheti a viszontbiztosítás mértékét. A nonprofit hálózat kialakítása sikertörténet. Sikertörténete a politikának, az államigazgatásnak, az érdekképviseleteknek, a kamaráknak, a biztosítási szakmának, és nem utolsósorban a termeloknek. De azt sem tagadjuk, hogy az ARGOSZ-nak is. – Befejezésül még arra vonatkozóan várunk választ az ügyvezeto igazgatótól: mi a magyarázata, hogy az országot járva – ha felmerül a konkurencia témája – legkevésbé az ARGOSZ-t emlegetik a versenytársak? – Többféle magyarázat adható, de elöljáróban hozzáteszem, hogy az említett tünet számunkra nem negatívum. Eloször is azért, mert az ARGOSZ üzletfilozófiája a kiegyensúlyozott, folyamatos építkezést tartja célravezetonek. Az eddigiek ezt helyes módszerként igazolják vissza. Sot, kimondottan mellozzük az – úgymond – hektikus szervezési és szervezeti mozgásokat. Ezt a szemléletet igyekszünk a hálózatépítésben is következetesen érvényesíteni. Az üzletfilozófiánkat nem jellemzi az a piaci agresszivitás, ami félelemmel terhelné akár az üzletkötoinket, akár – általuk – az ügyfeleket. Céltudatos és magabiztos piaci magatartásunk a közvéleménynek a szakmával szembeni bizalmatlanságát sem növeli.